Kosárka, mindenki kedvence .... és Nagymamám kosara

Gyerekként ez volt az egyik legkedveltebb sütink, és ha valahova a süteményeinkből vittem kóstolót(iskolába vagy később a munkahelyre), mindig ez fogyott el legelőször. Ez is mutatja, hogy nem csak mi szeretjük. Jeles alkalmakkor Mamánál nem hiányozhatott a tálcáról. Én most húsvétkor sütöttem meg. (a blogra megint megkésve került fel, de talán nem véletlenül) Az alja frissen ropogós, később puha, a benne lévő krém finom vaníliás és a tetejére természetesen csoki kerül. Mutatós és egy kicsit időigényes sütemény, de megéri bajlódni vele, mert sokan örülnek majd neki.

Hozzávalók
a kosár tésztája

• 30 dkg liszt
• 20 dkg vaj/margarin
• 10 dkg darált dió
• 10 dkg porcukor
• 1 tojás

krém

•  20 dkg vaj
• 20 dkg porcukor
• 1 cs. vaníliás cukor
• 1 vaníliás puding
• 3 dl tej

csoki a tetejére

•  20 dkg porcukor
• 3 ek. víz
• 2 ek. kakaó
• 10 kdg vaj

A tésztához a hozzávalókat kézzel összegyúrjuk.

Ehhez a süteményhez egy speciális forma szükséges. Sajnos a boltokban már nem lehet kapni azt a fajtát, amiben mi szeretjük sütni, éppen ezért a nagycsalád összetette a készleteket és azt közösen használjuk. Hol itt, hol ott, ahol éppen szükség van rá. Nekem most Nagymamám testvéréhez kellett elbicikliznem, mert éppen Mari néninél voltak fellelhetők a formák. Szerencsére amikor mentem, Ő már nem használta, így megkaptam őket.

A tésztából kis darabokat kiszedve a formákat szépen kibéleljük(valaki vékonyabban, valaki vastagabban szereti megtölteni, attól függően, hogy sok krémet vagy keveset szeretne bele tölteni ill. hogy diósabban vagy kevésbé diós ízűen szereti-e a süteményt). Ezután a formákat tepsire sorakoztatjuk és világos barnára sütjük.

Sütés után kiütögetjük a formákból és dobozba vagy tálba tesszük őket addig, amíg a krémet elkészítjük.(nekem most kicsit túl világosra sültek, ennél barnábbakra szoktuk sütni)

A krémhez a pudingporból a tejjel sűrű pudingot főzünk, majd tűzről levéve ezt kihűtjük. E közben kikeverjük a vajat a porcukorral és vaníliás cukorral. A kihűlt pudingot a kikevert vajhoz adagoljuk és habosra keverjük a krémet.

Ezzel megtöltjük a kosárkáinkat.

A csokizáshoz a porcukrot a vízzel és kakaóval szépen összemelegítjük ill. egy picit forraljuk is. Tűzről levéve hozzákeverjük a vajat addig kevergetve, amíg a vaj teljesen beleolvad a csokiba. Néha megkeverve kicsit hűtjük, ha már sűrűn folyós, de még meleg, akkor lehet vele szépen megkenni a süteményeket. Ha mindent jól csináltunk, akkor megszilárdulás után egy szépen csillogós csokimázt kell kapnunk. Csokizás közben még kis díszítőcukorral színesíthetjük a süti tetejét.

És hogy ez a sütemény miért is maradt ki eddig? Nem tudom igazán.(pedig az esküvőkön is mindig megsütöttük, tehát bekerülhetett volna) De most egy kicsit azt érzem, hogy nem véletlen mindez. A kosárka valahogy mindig Mamánál volt az igazi. Annak ellenére, hogy már régen nem Ő sütötte, csinálta. 

Most Ő elment, de sok mindent ránk hagyott, a "kosara" telis-tele van számunkra ajándékokkal, amit mindig láttunk, éreztünk, tapasztaltunk, de most, hogy Ő már nincs velünk, még inkább értékelünk.

A mosolya, a gyűrű az ujján, a dudorászása a folyosón, a fel-alá járkálása a nagy házban, az intelmei, a régi emlékei, a tipikus szavai, szavajárásai, a "Jézus nevében indulás", a hozzánk intézett kérdései, a csendes figyelése, ha sokan voltunk .... a meleg a konyhában, a finomságok a spejzában, az illatok lekvárfőzéskor, az uborka speciális elrendezése az üvegben, a csirkepucolás, a cseresznyemagozás, a barackhámozás kisszéken ülve, az epertorta és persze a zserbója, rétese, az édes pogácsa és a sós lepény ... a reggeli söprés, a virágöntözés, a sok muskátli és a veranda, a kiskertben kapálás és a fejkendője, a lépcsőben való késfenés, a nyári kukoricaevés, a szerecsengombóc és a 20 ft-os fagyi a szomszédból, meg a gyerekként várt tehéncsorda a kapujában ülve ... a disznóölések és a konyhai nagyasztal, a körbeállt karácsonyfa és az éneklés .... az úrnapi oltár, a templomdíszítés és a vasárnapi mise, meg a litániák ... a közös rózsafüzér...

Hosszú a sor, még lehetne sokszor ennyi, de akik szerettük, mindet megőrizzük. Összetartott minket, irányt mutatott, néha helyretett és parancsolt, de ez volt a szerepe, ezt hozta az élet. Felnevelt öt testvért, négy gyereket, tíz unokát, közülük kettőt szinte gyermekeként és láthatta, szeretgethette hat dédunokáját is. Sokakat segített és sokakért élt. Még az egyre több panasza és szenvedése ellenére is remélt, a mérce nála az édesanyja és leginkább a tőle tanult hite volt, ezért nekünk is ezt kell követni, a példáját szem előtt tartani, mert most már minden percben mindenkit lát és figyel és hiszem, hogy onnan is segít minket.

Köszönjük az életét, az általa kapott életünk és mindazt, amit ránk hagyott!
Nyugodjék békében.

Újra kotta a süteményen - egy különleges koncert emlékére

Egy tavasszal megvalósult koncert szereplői számára készült az itt látható sütemény.(hólabda) Ahogy a kórus is kedves emberekből és egyéni hangokból áll, úgy a közösen előadott dal ill. annak refrénje is hangokból épül fel és ezekből összeadódva születik, született valami szép és maradandó. A sütemény is ezt próbálta szimbolizálni.

Köszönet a koncertet kezdeményezőnek, a megvalósítóknak, támogatóknak, a sok kicsi részleten munkálkodóknak és különösen a szereplőknek. Köszönet a lehetőségért és a  szép élményekért.

Csokoládés őzgerinc

Még szeptember elején, a névnapomkor leptem meg ezzel a süteménnyel a kollégáimat. A süti nem túl mutatós, de annál finomabb. Érdemes kipróbálni.

Hozzávalók:
14 dkg vaj
21 dkg porcukor
4 tojás sárgája
vaníliás cukor
10 dkg reszelt csoki / tortadara
1 kanál kakaó
12 dkg darált dió / mandula
1/2 cs. sütőpor
1 marék zsemlemorzsa
1 marék liszt
4 tojás felvert habja
10 dkg olvasztott étcsoki vagy főzött csoki (recept itt ) a tetejére

Legelőször felverjük a tojások fehérjét, majd ezt picit félre tesszük. A vajat és a tojások sárgáját kikeverjük a cukorral ill. a vaníliás cukorral, hozzáadjuk a tortadarát és a kakaót, a darált diót ill. a sütőporral elkevert lisztet és zsemlemorzsát. A legvégén óvatosan beleforgatjuk a tojások felvert habját és egy zsírozott, lisztezett őzgerincsütő formába simítjuk a masszát. 

Az egészet barnára sütjük. Miután kihűlt, még csokimázzal vonjuk be. Szórhatunk vágott diót / mandulát a tetejére, de díszíthetjük egyéni ízlés szerint is.

Bogyó és Babóca

Nem olyan régen volt a nagyobbik keresztlányom névnapja, akinek ezúttal egy Bogyó és Babócás tortát készítettünk. Most is megosztottuk a munkafolyamatot édesanyámmal. Ő csinálta a tortát, én a díszítését. :)

A torta a már jól ismert Albán torta receptjével készült, így a felső csokiréteg alkalmas is volt a krémmel való díszítésre, jól kiemelte a rajzot.

Először papíron próbáltam megrajzolni Babócáékat, majd a csokiba karcoltam a figurákat és végül zacskóba töltött krémmel rajzoltam meg a végleges díszítést. A torta szélére megint krémcsillagok kerültek. 

Utólag úgy gondolom, hogy írókával könnyebb lett volna bánni és sokkal kevésbé lettek volna döcögősek a vonalaim, de ezt majd legközelebb próbáljuk ki. Emese így is felismerte a kedves figurákat és nagyon örült neki.

Nagymamám zserbója

Már régóta meg akartam sütni. Múlt héten aztán egy csapat külföldi jött a munkahelyemre, ahol igazi magyar sütikkel akartunk kedveskedni a vendégeknek. Ez jó ürügy volt arra, hogy végre megsüssem Nagymamám zserbóját. Szerintem verhetetlen. És a család nagy része is rajong érte. Íme:

Zserbó

Hozzávalók:

50 dkg liszt

10 dkg cukor

15 dkg zsír

2 dkg élesztő

kb 1 dl langyos tej

fél kk. szódabikarbóna

2 tojás sárgája

Töltelék:

25 dkg darált dió

20 dkg kr.cukor

reszelt citromhéj

sárgabaracklekvár

rum

Az élesztőt felfuttatjuk a pici cukorral elkevert langyos tejben, eközben a lisztet, cukrot és zsírt kézzel kissé összemorzsoljuk. Hozzáadjuk a szódabikarbónát, a tojások sárgáját ill. az élesztőt és mindezt simára gyúrjuk. A tésztát 3 egyenlő részre osztjuk és egyenként tepsi méretűre sodorjuk (az én esetemben picit kisebbre kellett sodorni, mert nagynak bizonyult a tepsi). 

Előkészítjük a tölteléket, amelyhez a diót, cukrot és citromhéjat egy tálban összekeverjük. A tepsibe helyezzük az első kinyújtott tésztalapot, amelyet meg is kenünk baracklekvárral.

Ezután a lekvárra szórjuk a töltelék felét. Ne ijedjünk meg, jó vastagon meg kell szórni, de ettől lesz finom. A dió tetejét meglocsoljuk egy kis rummal is.

Mindezt újra megismételjük: tészta - lekvár - diós töltelék - rum. Legvégül a harmadik tésztalappal fedjük be a süteményünket. Fontos, hogy ezután kb. 1 órát (ha szorít az idő min. fél órát) pihentessük, mielőtt megsütnénk. A pihentetés után előmelegített sütőben, 175 fokon kb fél óra alatt aranybarnára sütjük. Ha kihűlt, egy tálcára borítjuk és a felülre került aljára csokimázat készítünk:

Csokimáz:

20 dkg porcukor

3 ek. víz

2 ek. kakaópor

10 dkg vaj (vaj és nem margarin!)

A cukrot, vizet és kakaót összeforraljuk, tűzről levéve belekeverjük a vajat. (Lassan olvad bele, kitartóan kevergessük mindaddig, amíg már a foltját sem látjuk a vajnak) Ezt is hűlni hagyjuk, amíg egy kicsit sűrűsödik, néha meg is keverhetjük. Majd gyors mozdulatokkal a sütemény tetejére simítjuk. Nem szabad sokszor áthúzni rajta a kenőkést, mert különben nem marad fényes a sütink teteje.

Legalább egy fél napot hagyjuk összeérni, pihenni, hogy jól vágható legyen. Tetszőleges alakúra szeleteljük.

Érdemes kipróbálni!

Cili néni kuglófja avagy csokis-diós kuglóf név nélkül

Még ifjú gimis koromban a helybéli énekkar egyik Cecília napi összejövetelén kóstoltam ezt a kuglófot először, amikor Cili nénit is köszöntöttük névnapja alkalmából és Ő pedig e finomsággal örvendeztetett meg bennünket. Rögtön el is kértem Tőle a receptet, de mivel a süti nevét nem kérdeztem, így ezt azóta is homály fedi, így aztán mi csak "Cili néni kuglófjának" emlegetjük és előszeretettel sütögetjük, mert nagyon szeretjük. 

Én most egy kollégákkal összehozott főzöcske alkalmából sütöttem, hogy egy kis édességgel járuljak hozzá az este sikeréhez. A vacsora nagyon finom volt és a gyorsan fogyó kuglóf is talán azt sejteti, hogy nem volt hiábavaló a megsütése.

Cili néni kuglófja

Külső réteg hozzávalói:

15 dkg vaj/margarin

18 dkg liszt

1 tojás sárgája

4 ek. víz

pici só

Csokis-diós rész hozzávalói:

20 dkg cukor

5 tojás sárgája

15 dkg darált dió

5 dkg reszelt csoki

6 tojás felvert habja

A külső réteg hozzávalóit egy tálban összegyúrjuk és kb 1/3 : 2/3 arányban elosztjuk. A kisebbiket kör alakúra kisodorjuk és félretesszük a kuglóf befedésére, majd ugyanígy kisodorjuk a nagyobbik részt és ezzel kibéleljük a kuglófformánkat. Talán ez a legnehezebb része az egész elkészítésének, de ne adjuk fel, biztosan sikerül.

A belső réteghez legelőször felverjük a tojások habját. Ezután egy másik tálban a tojássárgájákat kikeverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a darált diót, a reszelt csokit és legvégül óvatosan hozzákeverjük a tojáshabot.

A csokis-diós masszát a kibélelt kuglófformába töltjük.

A félretett tésztával mindezt befedjük és a széleket egymásba dolgozzuk, hogy ne nagyon folyjon ki a belső rész. (Mindenkit megnyugtatok, ki fog folyni, de ez ne jelent majd gondot.)

Kb 175 fokon 50-60 percig sütjük. Formából kiborítva kihűtjük és porcukorral megszórva tálaljuk.

Csokoládés-narancsos sütemény

Az egyik esküvői sütésemre kaptunk egy receptes könyvet, amelyben csak csokoládés receptek vannak. Már régóta nézegettem ezeket, de hosszú idő után mostanában sikerült csak kipróbálnom közülük egyet. Ez egy narancsos süti, amelyet bár tortaformában kellett volna sütni, én inkább kuglófot gyártottam belőle. Az íze alapján teljesen helyén való volt ez a döntés, úgyhogy kicsit át is nevezném csokoládés-narancsos kuglófra.

Csokis-narancsos kuglóf

Hozzávalók:

175 g cukor

175 g vaj/margarin

3 tojás

175 g liszt

2 tk. sütőpor

2 ek kakaópor

2 ek. tej

3 ek narancslé (100%)

1/2 narancs reszelt héja

Tetejére a bevonat:

175 g porcukor

2 ek. narancslé(100%)

kevés olvasztott csokoládé

A cukrot a vajjal habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojásokat. Végül óvatosan belekeverjük a sütőporral elkevert, átszitált lisztet. A keveréket két részre osztjuk. Az egyikbe a kakaót ill. a tejet keverjük, a másikba pedig a narancslevet ill. a narancs héját. (Lehet citrommal is csinálni, ez esetben érdemes a narancslevet is citromlére cserélni.) A két tésztát kanalanként adagoljuk a sütőformába (20 cm-es tortaforma vagy kisebb kuglófforma) és a márványos hatás érdekében egy picit villával vagy késsel össze is keverhetjük. Előmelegített sütőben 25 percig sütjük.

A sütőből kivett és kiborított süteményt kihűtjük.

A bevonathoz a porcukrot egy tálba szitáljuk és összekeverjük a narancslével. Ezután a kuglóf tetejére csorgatjuk - én hagytam, hogy kissé lefolyjon róla. Az olvasztott csokoládéval pedig tetszés szerint díszítjük a tetejét.

Nincs nélküle Karácsonyunk - Házi szaloncukor

Hát igen. Nagymamánknál mindenki a szaloncukrot keresi Karácsonykor. De nem ám a boltban vásároltat, hanem az utánozhatatlan házi ízeket, amiket csak karácsonykor és szinte csak Nála élvezünk. Ma én segíthettem az idei adag elkészítésében, így a blog is gazdagabb lett egy újabb bejegyzéssel, hagyományaink e gyöngyszemének receptjével. Sokan várták már. Hát íme a szaloncukor főzés titkai:

Házi szaloncukor

Hozzávalók:
2 bögre kristálycukor
1 bögre tej
5 dkg vaj
ízesítő: kakaó, dió, kávé, kókusz, citrom...kinek melyik kedvére való

A hozzávalókon kívül szükségünk lesz egy 3-4 literes lábosra, egy hagyományos teás bögrére (kb. 2,5-3 dl), egy kisebb deszkára és azon elhelyezett, vízzel beáztatott ruhára ill. a cukor felvágásához késekre.

Legelőször csokis szaloncukrot készítettünk, így ezen fogom bemutatni a mozzanatokat.

Lábosunkba kimérünk 2 púpos bögre kristálycukrot, egy nem teljesen tele öntött bögre tejjel.

Feltesszük főzni és közepes lángon felforraljuk. Ügyeljünk rá, hogy nehogy kifusson, mert nagyon habzik majd. Forrás kezdetétől számított 5-6percig, folyamatos kevergetés mellett tovább forraljuk.

Az 5-6 perc leteltével a habosodás is alább hagy, így ilyenkor már levehetjük a tűzről. Folyamatos kevergetés mellett hűtjük és amikor sűrűsödni látjuk, akkor hozzáadjuk az ízesítőnket, jelen esetben 1púpos kanál kakaót.

Az állagát tekintve nem lehet sem túl folyós, sem túl sűrű, mert akkor vagy nem fog megdermedni vagy törős lesz a cukrunk. Így ez a legrizikósabb része a dolognak, mivel nehéz megállapítani, hogy vajon jó lesz-e a végeredmény...Gondolom ebben az esetben is él a mondás: Gyakorlat teszi a mestert. Merthogy, akinek már rááll a szeme, az tudja, hogy mikor kell esetleg még fél pillanatra visszatenni a tűzre(ha túl híg) vagy mikor kell egy kis tejjel hígítani a masszát, hogy a végén ne törjön.

Ha jónak találtatik a dolog, akkor végül az 5 dkg vajat is beledolgozzuk.

És z egészet a deszkánkon elhelyezett vizes ruhára borítjuk.

A ruha széleit a masszára hajtva, kezünkkel megütögetve elsimítjuk a cukrot, megfelelő vastagságú (kb1 cm) négyszögletű formára alakítjuk. A ruha segítségével addig formázzuk, paskoljuk, míg szép sima, fényes nem lesz a teteje.

Ezután félrerakjuk, kicsit hűlni hagyjuk...Ha már nem túl lágy, de még nem is teljesen kihűlt, akkor késsel szép kis téglalap alakú formákra vágjuk.

És íme a házi szaloncukor:

A mai délelőtt 4féle cukrot gyártottunk: csokisat, csokis diósat, karamelleset és kávésat. A bő 3órás közös munkánk eredménye, az idei Karácsony szaloncukor választéka:

Tálalási javaslat:

És ha már a hagyományoknál tartunk, akkor azt sem szabad kihagynunk, hogy bizony régen ez a szaloncukor díszítette a család karácsonyfáját is, melyhez már jó előre főzték a sok cukrot és amelyhez egy kis csomagolási fortélyokat is el kellett sajátítania az embernek. Ha vállalkoznánk egy ilyen munkához, akkor íme egy képsor segítségül:

fehér zsírpapír és színes sztaniolpapír

papírszél bevagdosása

csomagolás fázisai

szélek összeszorítása, asztallábhoz erősített madzaggal

Lehet dísze karácsonyfának, fenyődísznek vagy akár ajándékba is adhatjuk. Mindenkinek sok sikert hozzá.

Szép készülődést és áldott Karácsonyt kívánok!

Hólabda

A következő recept megvalósítását azoknak ajánlom, akik szeretik a nagyon finom, de épp ezért sok időt és türelmet igénylő süteményeket.

Hólabda

Hozzávalók a tésztához:
8 tojás
40 dkg cukor
8 ek. forró víz
1 cs. vaníliás cukor
25 dkg liszt
1 cs. sütőpor
2 ek. kakaó

A krémhez:
3 dl tej
3 ek. liszt
20 dkg vaj/margarin
20 dkg porcukor
vaníliás cukor
rum

Forgatáshoz:
kókuszreszelék

Csokimáz:
20 dkg porcukor
3 ek. víz
2 ek. kakaó
10 dkg vaj

A tészta elkészítéséhez a 8 tojás sárgáját jól kikeverjük a cukorral, vaníliás cukorral és a 8 kanál forró vízzel, majd óvatosan hozzá keverjük a sütőporral elvegyített lisztet, a 2kanál kakaót ill. legvégül a 8 tojás előre felvert habját. Sütőpapírral bélelt tepsiben piskótát sütünk belőle.

A krémhez a 3 dl tejet felfőzzük a 3 kanál liszttel, majd ezt hűlni hagyjuk. Közben a porcukrot kikeverjük a vajjal/margarinnal, ehhez kanalanként adagolva adjuk hozzá a kihűlt tejes-lisztes masszát. A krémet vaníliás cukorral ill. rummal ízesítjük, végül az egészet újból csomómentesre keverjük.

A kihűlt piskótát pogácsaszaggatóval, minél gazdaságosabban kiszaggatjuk. A kis hengereket egyenként kettévágjuk, majd megtöltjük krémmel ill. oldalukat is körbekenjük, végül kókuszba forgatjuk.

Ha az összes hengerrel elkészültünk,akkor csokimázat készítünk a tetejükre. A 20 dkg porcukrot a vízzel  és kakaóval felforraljuk, tűzről levéve belekeverjük a 10 dkg vajat, majd kissé hűlni hagyjuk. Akkor lehet jól bánni vele, ha már nem túl folyós. A hólabdáink tetejét ezzel a mázzal kenjük meg, ízlés szerint díszítőcukorral díszíthetjük.